Vasárnap Szentendrén jártunk. A belvárosi konfliskocsi, a végeláthatatlan bazársor, macskaköves sikátorok, a paprika hegyek és Budapest pólók között kószálva azért figyeltük a helyi bicajos kultúrát is. A Dunaparton akadt lencsevégre a kismanót szállító lengeszoknyás hölgy is. 
Nemsokkal később, a töltésen sétálva egy sor veterán bicajra lettünk figyelmesek. Ó, na ezt nem lehetett kihagyni! Gépet elő, katt-katt. 
Mint megtudtuk, a régi bicók tömeges előfordulása nem egészen a véletlen műve. Belecsöppentünk a Visegrád-Szentendre veterán bicajtúra befutójának kellős közepébe. Képzeljétek, volt 1959-es járgány is. Teljesen lenyűgöződtünk. Akit érdekel a téma, olvasgassa a veterán bicajos fórumot, a következő túrára (ami augusztusban lesz) akár lehet csatlakozni is. Elő nagypapa/nagymama régi szamarával. Kedvcsinálónak meg nézegessétek meg a vasárnapi túrán készült képeket.
Fotóink: Gaze
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
