Koraőszi hipszter

2014.09.30. 23:30

Még ezeket a csípős szeptemberi reggeleket is át lehet vészelni egy kis kardigánnal, feltűnő zoknival és bokacsizmával, a délutáni napsütéses bringázáshoz pedig tökéletes viselet a libbenős szoknya.

Ha tetszett a poszt, nyomj egy lájkot és kövesd a blogot a facebookon!

 

Rozi, a biciklim olyan hirtelen csöppent az életembe, hogy szinte észre sem vettem, és a mindennapjaim részévé vált.

10367580_10203142759263676_8840390731182187659_n.jpg

Jó pár éve történt (amikor a Moszkva tér még hivatalosan is Moszkva tér volt), hogy beugrott egy gondolat: biciklizni akarok! Nem mintha nem bringáztam volna eleget bakfis koromban, de miután jócskán kinőttem a 24-es biciklim, egy kis időre megszakadt ez a hobbim.

Azon a bizonyos napon viszont eldöntöttem, hogy újra két kerékre pattanok, méghozzá nem is akármilyenre. Érdekes, hogy akkor itthon sajnos még nem volt annyira elterjedt a „bringázz stílusosan, stílusos bringán” koncepció/mozgalom, mégis határozott elképzelésem volt, milyen bicajt is szeretnék.
Nem volt fontos, hogy új legyen (főleg azért sem, mert igyekeztem a főiskolás pénztárcámhoz igazítani az igényeimet), viszont tudtam, hogy vagy fehér lesz, vagy rózsaszín. Akkor még valamiért éppen a nagy rózsaszín korszakomat éltem (amit egyébként a mai napig nem értek – szerencsére.)

10410140_10203242344153236_5140055500546099491_n.jpg

Ezután az első utam (illetve kattintásom) az Express-re vezetett, és nyomban el is kezdtem böngészni a kínálatot. Mintha csak rám várt volna, egyből kiszúrtam a hirdetést, aznap tették fel, már a képen beleszerettem. Tárcsáztam, és másnap már Rozival tekertem haza.

Szerencsém volt, áron alul hozzájutottam, ugyanis mint megtudtam, egész értékes kis példány. Viszont elég ramaty állapotban volt, egy kedves ismerősöm azonban, aki akkor bringaszerelőként is tevékenykedett, ügyesen helyre pofozta. Jobban mondva egyszer, amikor meglátogattam (és egyúttal Rozit is megvizsgáltattam), ott kellett hagynom egy napra, mert eleredt az eső és nem akartam, hogy még jobban berozsdásodjon, így is olyan rozoga volt szegény (innen jött egyébként a Rozi, teljesen magától értetődően). Mire másnap aggódva visszaszaladtam érte, a hihetetlenül jószívű és kedves barátom, akinek azóta is nagyon hálás vagyok, meglepetésből újra úri kisasszonyt varázsolt a megfáradt dámából, akinek az eső sem volt többé akadály.

Onnantól kezdve vidáman tekertem Rozival a szupermarkettől kezdve a castingokon át a Gödörig, és a hobbim szép lassan életvitellé vált.

10641061_10204080438265065_4046413183836741550_n.jpg

Immár nem csak kedvtelésből kószáltam biciklivel, hanem konkrét küldetésekkel a nyakamba venni a várost, úgy mint suli, munka, bevásárlás, vagy iszogatás a csajokkal... Baromi jó. Mintha mindig is biciklivel közlekedtem volna. Ha nagyon költői szeretnék lenni, akkor azt írnám, hogy megéreztem a szabadság illatát, persze azért szigorúan a KRESZ keretein belül.

10681979_10204111452160393_1388258332_n.jpg

Rozival valahogy mindig jobban indul a nap, főleg amikor korán reggel lendülünk útnak, és még ébredezik a város... Tényleg felülmúlhatatlan érzés. De ugyanígy napközben, ha csak el kell szaladnom valahová, sokkal pozitívabban és nagyobb lelkesedéssel indulok el a bringámmal, mintha BKV-val közlekednék, mert annak általában morgás, rosszabb esetben pedig hisztérikus kitörés lesz a vége. Félreértés ne essék, a havi bérlet is ott lapul a pénztárcámban, de szerintem mindenki tudja, miről beszélek.

10714709_10204111453320422_1331149690_n.jpg

Nem sokra rá hívott el egy szintén nagy biciklis barátnőm, Szita Linda egy Cyclechic bemutatóra modellnek, amely egy életre szóló élménynek bizonyult, ott ismertem meg Halász Áront is és az akkori csapatot, akik azóta azt kell, hogy mondjam, elérték a céljukat: divatossá tették itthon is a bringázást, jobban mondva a „sikkes bringázást”, ahogy a nevében is benne van. Szerintem ez egy nagyszerű dolog, és azóta is örömmel képviselem magam ennek színeiben, nem csak a releváns eseményeken, hanem a „szürke hétköznapokon” egyaránt. Amik azért valljuk be, így már nem is annyira szürkék. :)

10707935_10204111452720407_1163573728_n.jpg10706366_10204111451920387_1937634781_n.jpg

(fotó: MTV Switch - Cyclechic / K&H bringanap bemutató)

Aki nem biciklizik rendszeresen, az lehet, hogy bolondnak néz amiatt, hogy elnevezek egy tárgyat és még E/3-ban sztorizgatok is róla. De ez az ő dolga, én biztos vagyok abban, hogy rajtam kívül még sokan mások ragaszkodnak ugyanígy a csodajárgányukhoz. Rozi segítségével egyébként rengeteg pozitív élményt és sok új barátot szereztem, nem is beszélve a kalandokról (na nem olyan!), és a mámoros „nem találom a kulcsom, ja, egész végig itt volt a zsebemben, de jó, hogy mégsem kell éjszakaizni, hanem seperc alatt otthon vagyok és még a lábam is formásabb lesz” stb. estékről, amikor duplán hasznos társnak bizonyult a biciklim.

10681557_10204111464680706_390805670_n.jpg

Talán most már elmesélhetem, hogy az első „Ride the Catwalk!” eseményre éppen egy ilyen mámoros éjszaka után érkeztem, ami nem is lett volna baj, ha nem alszom, illetve nem alszom EL az egyik barátnőmnél, így nem volt időm hazaugrani a Rozihoz igazított, direkt erre az eseményre gondosan előre kikészített outfitemért, így hát egy gyors zuhanyt követően visszakaptam az előző esti partycuccaimat. Van ilyen, na. Így rohantam oda a versenyre, ahol szerencsére ez senkinek nem tűnt fel, sőt még a különdíjat is megnyertem, egy szuper MuyMuy bicikli gumi belsőből készült táskát, amit azóta is szívesen hordok.

564116_4331170591289_1560159652_n.jpg

Az első Cyclechic-es élmények után kerültem ki Milánóba modellként, ahol meglepődve, de annál nagyobb ámulattal tapasztaltam, hogy a jófej modellek biciklivel járnak a castingokra. Az egyik brazil lány akkor még csak egy hónapja dolgozott kint, de már volt annyira laza, hogy szerzett egy használt biciklit, és a szokásos, elengedhetetlen, szanaszét hajtogatott térképpel a kezében nagyszerűen és talán még gyorsabban is odatalált a legeldugottabb válogatásokra is. Imádtam. Elhatároztam, hogy én is így fogok tenni. Viszont sajnos (vagy nem) akkor még nem volt annyira divat ez a mindent le kell fotózni és azonnal postolni social őrület, és nem volt még iPhone-om sem, nem hogy Instagramom, úgyhogy nem sikerült megörökíteni. De legalább itt leírhatom.

DSC_5844.jpg10706340_10204111452400399_963260701_n.jpg

(fotó: InStyle és Cyclechic bemutatja: Bringával a vörös szőnyegen - 2014)

Viszont most már, ha meglátok egy stílusos bringást az utcán, azonnal a telefonom után kapok, és ha idejében elcsípem, nektek is meg fogom mutatni. 

Jenny_RET_MG_9904_50BLEEDlog.jpg
Egyébként van nekem egy Nusi barátnőm (alias Csárdás Anna, akit szintén a Cyclechic jóvoltából ismertem meg), akiről hamarosan biztosan írni fogok, mert ő aztán a humorával, stílusérzékével, kislányos bájával, és Blanka nevű bringájával tényleg nem mindennapi jelenség. 

1477631_10204111453080416_1347469233_n.jpg

Rozira visszatérve, nagyon szeretem a kopottas fehér vázát, a kis pink sárvédőjét az összes színes matricájával együtt, nem is beszélve a Matrjoska babás bringabugyijáról (BringaBAG), de azt hiszem, itt az ideje, hogy velem együtt felnőjön. Éppen ezért hamarosan komoly stílusváltáson esik keresztül, kezdve egy szép babakék külső párral, és kap majd egy jó nagy fonott kosarat is, amiben remélhetőleg elférnek majd az óriás táskáim (és alkalomadtán a nagybevásárlás bizonyítékai) is.

10580580_10204111452120392_1949161699_n.jpg10539215_10204111455000464_88163525_n.jpg

(fotó: Magyar Kerékpárosklub Vásárolj bringával kampánya)

Arról, hogy a váza milyen színű legyen, még nem döntöttem, de szívesen várok ötleteket. Eddig a fekete-púder és beige-fehér vetekszik egymással.

Nagyon örülök amúgy, hogy itthon is ennyien „rákaptak” a Cyclechic ízére.

Emlékszem, milyen boldogan gurultam sokszor végig Párizs utcáin (ott születtem és nőttem fel félig) a kedvenc ballonkabátomban, selyemszoknyámban és magassarkú (bizony!) szandálomban, viszont akkor még el sem tudtam volna képzelni, hogy egyszer Budapest utcáit ugyanígy szelhetem megvető és rémült pillantások kereszttüze nélkül. Ma már azonban, ha ugyanígy ellibbenek egy-egy járókelő mellett (javarészt bicikliúton), akkor jó érzés látni, hogy ezt szinte már természetesnek veszik, sőt, néha egy-egy elismerő mosolyt is sikerül csalnunk Rozival az arcukra.

 10608871_10204111453200419_208214966_n.jpg

Hasznos Jenny Sophie írása

A bringaboom arcai sorozatunkban utóbbi években cycle chic módba váltó biciklis közlekedők történeteit olvashatjátok. Ha Neked is van egy jó sztorid és pár képed, akkor küldd el nekünk a cyclechicdothu [kukac] gmail [pont] com-ra!

Ha tetszett a poszt, nyomj egy lájkot és kövesd a blogot a facebookon!

aronman: orangeladyweb - indafoto.hu

Az elmúlt indiánnyár színei cyclechic-re hangolva.

Ha tetszett a poszt, nyomj egy lájkot és kövesd a blogot a facebookon!

 

 

Hello lányok!

2014.09.24. 08:09

aronman: szepfiuweb - indafoto.hu

Most kedveskedünk kicsit a leányzóknak is. Ugye milyen üdítő látvány a bringa és gazdája a sok dugóban araszoló autós pasi között?

Ha tetszett a poszt, nyomj egy lájkot és kövesd a blogot a facebookon!

A Nyitva fesztivál keretében Budapesten, az 5. kerületi Vitkovits utcában nyílt meg a Berlinből indult Velofetish kiállítás. Fétis, őrület és bringamánia 15 négyzetméteren! Érdemes követni a kiállítás eseményeit, mert még pár hétig jó sok mókát ígérnek: lesz például Balkantango x IVANKA divatbemutató, futárkonyha meg hasonlók.

DSC_0960.jpg

Mi is ott voltunk a megnyitón, Soós Bertalan jóvoltából pedig egy pöpec galériát tekinthetsz meg a facebook oldalunkon.

 

Ha tetszett a poszt, nyomj egy lájkot és kövesd a blogot a facebookon!

Tekerj stílusosan!

2014.09.22. 13:54

Tökéletes összhang bringa és bringás között: a ruha piros színe a lánccal harmonizál, a szandál színválasztása pedig a natúr biciklivázhoz illő. Mintha a kerékpár az öltözék stílusos kiegészítője lenne. Vagy éppen fordítva?

Ha tetszett a poszt, nyomj egy lájkot és kövesd a blogot a facebookon!

Andrássy úti szeptember

2014.09.17. 09:24

Budapest vörös szőnyege, a két éve bepirosított Andrássy út idén ősszel is a legjobb formáját hozza: a BKK legfrissebb adatai szerint itt már az összes közlekedő legalább 10%-a bringával jár, a mi adataink szerint pedig köztük is nagyon nagy a Cycle Chic arány.

Ha tetszett a poszt, nyomj egy lájkot és kövesd a blogot a facebookon!

Már régóta beszéltük a körbenes fiúkkal, hogy kéne csinálni egy bringás pikniket. Akadálya persze nem volt, de valahogy mégsem sikerült összehozni. Múlt szombaton viszont végre igen, és szerintünk szuper volt. A MOL Bubi indulásának (vagyis az egyenlően lassú bicikliknek) köszönhetően pedig megrendeztük az első hazai slow bicycle race-t is, amit Ádám nyert meg az ékszeres csapatból.

Köszönjük mindenkinek, hogy kijöttetek a margitszigeti nagyrétre, hogy hoztatok egy csomó finomságot és külön köszi Noéminek a horgolós különóráért, a Kantaanak pedig a cargo grillért.

Jövőre ugyanitt, addig is íme egy csokor fotó és egy videó.

Cycle Chic Picnic & Slow Bicycle Race from Cyclechic hu on Vimeo.

Ha tetszett a poszt, nyomj egy lájkot és kövesd a blogot a facebookon!

Megoldások monszun idejére

2014.09.12. 09:32

Nincs semmi ok ijedtségre egy kis szakadó eső miatt. Van, akinél egy SOS helyzetekre alkalmazható poncsó, másoknál egy jó esőkabát, vagy egy profi burkolat kerül elő ilyenkor. Persze a jó hosszú sárvédőt ezek nem helyettesítik, aki esetleg ezt leszerelte volna a nyáron, ideje, hogy visszategye.

Egyébként meg minden mehet tovább a rendes kerékvágásban.

Ha tetszett a poszt, nyomj egy lájkot és kövesd a blogot a facebookon!

Tökéletes időzítés

2014.09.09. 09:54

aronman: time-web - indafoto.hu

Nem tudom, hogy az órát nézve mit gondolt: késésben van-e vagy nincs, de az biztos, hogy ebben a szeptemberi nyárban minden egyes tekeréssel töltött percet érdemes kiélvezni.

Ha tetszett a poszt, nyomj egy lájkot és kövesd a blogot a facebookon!