Hungarian Cycle Chic

Stílusos bringások, bringás stílusok.

Most dől el, hogy biciklis város lesz-e Budapest

Budapest számára 2014 nem a választások, hanem a biciklis forradalom várospolitikába illesztése miatt lesz fontos. Ez pedig nem pusztán arról szól, hogy megépülnek-e végre a legfontosabb biciklisávok, hanem arról, hogy a 140 éves város hivatalosan is az élhetőség útjára lép-e.

Mondjanak bármit a szkeptikusok, Budapest biciklis város volt és egy pár évtizedes intermezzo után újra az kezdett lenni. A második világháború után a vasfüggöny mindkét oldalán a modernizmus szinonimájává a "nagy, gyors, tömeges" fogalmak váltak, és ezt szolgálta ki az autóközlekedés előtérbe helyezése is. Felüljárók épültek a belvárosokban, villamosvonalak szűntek meg, a gyalogosokat a nagy és veszélyes forgalom elől aluljárókba száműzték. Dübörgött a fejlődés - a háború utáni prosperitásban nem is volt ez kérdés -, a városok viszont elrugaszkodtak az emberi léptéktől. Ez a folyamat mára fenntarthatatlanná vált, városaink közlekedési folyosóvá silányultak, ahol a közösségi tereinket az egyéni autós közlekedés gyűrte maga alá. A levegő rossz, a házak befeketedtek, a dugók nem csak mindennapos stresszt, de rosszabb életminőséget, betegségeket, a szükségesnél korábbi elhalálozásokat okoznak.

A hollandok szerencsére időben felismerték, hogy ez nem mehet tovább és a '60-as években fiatal anyák vezetésével tüntetni kezdtek a gyerekeiket halálra gázolók térnyerése ellen. Magyarországon a 2000-es években jött el a felismerés: ez így nem mehet tovább. Nem lehet újabb területeket átadni az autóforgalomnak, mert már nincs hová bővíteni a sávokat. Bizonyossá vált, hogy újabb területek megnyitása az autóknak csak rövid ideig jelentenek könnyebbséget, ezek hamar feltöltődnek (hiszen milyen jó, lehet autózni, hát autózzunk!) és újra áll a dugó. Aztán ugye határként ott vannak a házfalak.

Budapest lakói mára felismerték, hogy a jövő városának emberközpontúnak kell lennie - és ez nem csupán annyit jelent, hogy hány sáv van a biciklivel közlekedőknek. Azt is jelenti, milyen minőségű a levegő, könnyű-e vállalkozni, mennyire felel meg a kor elvárásainak az oktatás, vannak-e közösségi tereink, vagy munka után autóba be és irány a fotel, sör és a tévé. Mindezek az igények tömegesek lettek az utóbbi évtizedben, így esett egybe a közösségi terek (gondoltad volna 10 éve, hogy kinőjük az Erzsébet teret?) és a teraszos vendéglátóhelyek forradalma a biciklis forradalommal.

Tíz éve senki nem gondolta volna, hogy jön egy Critical Mass mozgalom, ami megmutatja a városnak, hogy a bringázás jó. Hét éve senki nem gondolta volna, hogy a városi biciklis közlekedés nem egyenlő a bozótharccal és mára biztonságos lehet az utcai tekerés. Öt éve - a Cyclechic indulásakor - nem gondoltuk volna, hogy a lehető legkülönbözőbb emberek fognak pár éven belül bringára ülni és ők lesznek a biciklis közlekedés hírvivői. Ma már egyértelmű, hogy rövid városi távokon (és a városokban megtett utak többsége ilyen, 3-5 km közötti) a bicikli a leggyorsabb, legegyszerűbb és legolcsóbb közlekedési eszköz, legyen szó vásárlásról, gyerekek iskolába szállításáról, szórakozásról vagy munkába járásról. És ezt nem csak mi mondjuk, cégvezetőktől a divatvilágig halljuk ugyanezt az igazságot.

A biciklis forradalomban az a jó, hogy szinte nem is kér enni. A bicikli az a közlekedési eszköz, melynek infrastruktúráját a legolcsóbb fejleszteni és a legtöbb haszonnal jár. Elég arra gondolni, hogy egy autó helyén 10 bicikli is elfér, mindehhez pedig 5 darab korlátot kell letenni valahova. Vagy arra, hogy elég felfesteni két biciklisávot az út két oldalán, és ezt az emberek használni fogják: a kiskörúton pár év alatt már ki is nőtték a bringások a szűk sávokat. Kerékpáros szervezetek a minap azt kérték a kormánytól, hogy a következő 7 éves EU támogatási ciklusban pályázzanak meg 120 milliárdot országosan, mert az ebből eredő egészségügyi és gazdasági haszon 150 milliárdot fog visszahozni az államnak.

fortepan_szines_mezei.jpg

Magyar biciklis hagyomány

És itt a nagy kérdés, hogy megértette-e végre a város vezetése, hogy ezt az egyedülállóan, a városlakók legkülönbözőbb rétegeitől egyszerre kapott ajándékot tudja-e hasznosítani. A bringás közlekedés ugyanis nem egy 4-es metró, amire évtizedeken át százmilliárdokat kell költeni és még úgy sem biztos, hogy jó lesz valamire. A legújabb hazai botrányban említett, évente elcsalt pénzek ezrelékéből is patent biciklis infrastruktúrát kaphatna Budapest, vagy bármely magyar nagyváros. De nem kell ilyen messzire menni, elég ránéznünk a Margit hídra és látni, hogy úgy költöttünk el 30 milliárd forintot, hogy már ma sem felel meg a közlekedési igényeknek a híd.


A fentiek miatt baromira nem mindegy, mi lesz a jövőre induló budapesti közbringa, a MOL-BuBi sorsa. A 75 állomáson kihelyezett 1000 bicikli ugyanis óriási lehetőség arra, hogy azok is megtapasztalják az A-ból B-be eljutás egyszerűségét és gyorsaságát, akiknek nincs biciklijük. Ezután valószínűleg vesznek majd egyet. Az sem mindegy, hogyan tartják majd karban, vagy milyen lesz a program kommunikációja. Ugyanis ezeken dőlhet be az egész rendszer, meg azon, hogy milyen fejlesztések készülnek el a Bubi átadására, ha egyáltalán elkészülnek. A Kerékpárosklub tárgyalásai során ugyanis azt látjuk, hogy alibizés megy és fölösleges arra számítani, hogy szerkezetileg is újragondolják a belső kerületek struktúráját, amikor egy- egy kis utcába kihelyezendő 30-as tábláért is küzdeni kell. Passzírozzunk be valami bringás felfestést a meglévő sávok közé, jó lesz az úgy. Ne szüntessünk meg egy autóparkolót sem azért, hogy ott emberek közlekedhessenek, vagy 10-szer annyian parkolhassanak, mert akkor biztosan kevesebben szavaznak majd ránk. Ez megy.

Sikeres példa: a kiskörúti biciklisáv

Mindeközben pedig Tarlós István főpolgármester nem hallva az idők szavát, olyan 20 pontos programot szögezett a BKK vezetőjének homlokára, ami nem hogy visszaveti a fejlődést, hanem egyenesen visszarántja a várost a szocializmusba. Programjának lényege tömören az, hogy az autóval közlekedő 30%-al szemben szívjon újra az a 70%, akik közösségi közlekedéssel vagy más eszközzel járnak. Pedig az mindenki számára érthető, hogy Budapest nem csak nem bír el több autót, hanem az alternatív közlekedési eszközök fejlesztésével sokkal hatékonyabbá is tehető a város. Hány ember ül egy 6-os villamoson és hány autóban fér el ugyanennyi? Na ugye. Tarlós ráadásul nem is azokhoz szól akiknek munkájához elengedhetetlen az autó, akiknek ugyanúgy igénye a kisebb forgalom, hanem azokat az agglomerációból bejárókat akarja például buszsávok megszüntetésével (2013-ban, helló!) megnyerni, akik miatt így is eleget szívott már Budapest. A dolog szépsége, hogy nélkülöz bármilyen szakmai igényt, az ilyen aggályokat pedig olcsó személyeskedéssel üti el. Hab a tortán, hogy mindezt aznap jelentette be, amikor bemutatták a Bubit, a jövő közlekedési eszközét...


A kérdés tehát az, hogy élünk-e ezzel, a város megújulását lehetővé tevő eséllyel, vagy hagyjuk elveszni. A jó példáért nem kell messzire menni, elég Bécset megnézni, ahol volt politikai akarat arra, hogy a közlekedési költségek egy kis szeletét a bringázásra költsék, sikerrel. Budapest a "most, vagy soha" pillanatában van. Ha lemondunk a biciklis közlekedésről, lemondunk az élhető városról. Kár lenne ezért a 140 éves városért.

I bike Budapest - 2013 from Cyclechic hu on Vimeo.

Ez a bejegyzés Budapest létrejöttének 140. évfordulóján jelent meg. A jeles nap alkalmából több város-blog összefogásában egy egész csokornyi blogbejegyzés született, amelyek itt olvashatók: Csak a szépre, Város kommunikáció, Lásd Budapestet, Check my Budapest, Kép-Tér, Fővárosi Blog, Bp XV, Urbanista, Átlátszó blog, Cyclechic.

Ha tetszett a poszt, nyomj egy lájkot és kövesd a blogot a facebookon!

A bejegyzés trackback címe:

https://cyclechic.blog.hu/api/trackback/id/tr195638818

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Most dől el, hogy biciklis város lesz-e Budapest 2013.11.17. 14:39:02

Mondjanak bármit a szkeptikusok, Budapest biciklis város volt és egy pár évtizedes intermezzo után újra az kezdett lenni.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Cycle chic

A bicikli nem egyszerűen közlekedési eszköz, hanem egy igazi stíluselem. Nem kér kompromisszumot, nem kell hozzá öltözni, hiszen maga öltöztet. És még a városokat is jobbá teszi. 

 

 

Van képed? Küldd el a cyclechicdothu [at] gmail [dot]com címre. Ha küldesz képet, egyben elfogadod, hogy utómunkázhatjuk.

Copenhagen Cyclechic

 

Címkék

andrássy (51) bad (33) bajcsy (66) bam (47) bicikli (156) budapest (805) cargo (43) critical mass (68) csaj (889) csajok (98) csizma (75) csomagtartó (70) cyclechic (113) divatbemutató (54) dupla (30) elegáns (102) eső (40) farmer (61) felvonulás (67) fiú (152) fixi (48) fotópályázat (35) gyerek (87) gyerekülés (33) harisnya (40) hátizsák (47) (30) ing (55) kabát (63) kalap (38) kesztyű (30) kiskörút (114) kosár (198) közbringa (33) külföld (78) kutya (44) lakat (30) lány (322) magassarkú (137) margit (52) margit híd (31) napszemüveg (125) (91) nyár (306) öltöny (73) ősz (276) pasi (468) pasik (31) programajánló (44) sál (100) sapka (93) szállítás (31) szoknya (149) táska (112) tavasz (366) tél (258) videó (112) virág (42) zakó (30) Címkefelhő