Hungarian Cycle Chic

Bő két éve lakom a IX. kerületi Lónyay utcában, és az utóbbi időben feltűnt, hogy mennyivel több a bringás, mióta ideköltöztünk. Kíváncsi voltam, mégis mennyivel? Úgyhogy kiültem a környék (város?) legjobb pékségének ablakába, ahonnan kiváló rálátásom volt az utca reggeli forgalmára és számolni kezdtem.

Az eredmény röviden 232, azaz ennyi fő tekert el mellettem 300 perc alatt. 46,4 fő/óra. Persze ezt nem együltőhelyemben, hanem két hét három különböző reggelén, egy szerdai, egy csütörtöki és egy pénteki napon jegyeztem fel. A legforgalmasabb a 8 és 9 közti időszak, ilyenkor nagyjából 1 ember teker el percenként. Két napon kiváló nyári napsütésre ébredtünk, a csütörtökin viszont borult volt és esett is, ennek ellenére két óra alatt 77 bátor bringást számoltam.

A Lónyay utcai kerékpárosok számáról korábbi eredményt nem jegyeztek fel a történelemkönyvekbe, úgyhogy csak a saját benyomásom alapján állíthatom, hogy jelentősen megnőtt a számuk az elmúlt években. De az objektivitás érdekében vessük össze az általam rögzítetteket az egyik legforgalmasabb bringás útvonal, a Múzeum körúti számláló adataival, ahol az egyik kerékpársávban a júniusi munkanapokon átlag 1118 fő tekert. Ez egy aktív nappali időintervallumra leosztva (7-22 óráig) 74 és fél fő óránként.

A Lónyay utca a város két fontos közlekedési csomópontját, a Boráros és Kálvin tereket köti össze, és a kiskörúti kerékpársávba vezet. Egy rövid szakaszt kivéve dél-észak irányban egyirányúsított, tehát a centrum felé ingázóknak kézenfekvő alternatíva a félelmetesen forgalmas Közraktár utcával szemben.  A párhuzamos Ráday utcával ellentétben, tempósan lehet rajta haladni, nem kell az úttestre szédelgő turistáktól tartani. Ezen kívül a Kinizsi utca és a Vámház körút között a kerékpárosok két irányból is behajthatnak, bár jól jellemzi az átgondolatlan tervezést, hogy elvétve láttam csak olyat, aki be merte vállalni a Boráros felé haladást, ők is nagyon lassan haladtak rettegve a szemből száguldó sofőröktől és kerülgetve a sréhen, sokszor a kerékpáros nyomon parkoló autókat. Sokan érthető módon inkább a járdát választják.

Ösztönző a kerekezőkre nézve az is, hogy, bár egy forgalmas útszakaszról van szó, az ötvenes álomhatárt ritkán tudják elérni itt a sofőrök. Egyrészt, viszonylag sűrűn következnek egymás után a buszmegállók, másrészt a kétoldali parkolózónába minden pillanatban ki-beáll valaki, harmadrészt – bár ezt szinte egyetlen esetben sem tartják be – a Kinizsi és Mátyás utcák között 30-as zóna van kitáblázva. Van még ezen kívül gépkocsiforgalom váratlan kétirányúsítása, beláthatatlan jobbos kereszteződés, valamint az utcát eltorlaszoló, iskolás gyermekeiket fuvarozó, hasztalanul kérlelt szülők járgányai, és szabálytalanul várakozó furgonokban elakadt buszjárat, tehát minden adott ahhoz, hogy a Lónyay utca autóval korlátozottan, kerékpárral viszont igen jól járható legyen.

Egyre gyakrabban látni a környéken lakatolás nélkül, egyszerűen a falnak támasztott várakozó bringákat, tekerő időseket, gyerekeket, és még a "hírhedt" Bakáts utcai kereszteződés robogókkal zsúfolt tárolójának sorsa is jobbra fordult egy erélyes posztunkat követően. Már csak egy merész óhaja lenne az egyszeri ferencvárosi bringásnak, méghozzá a Nehru-parti semmibe vezető bringautak összekapcsolása. De ne legyünk telhetetlenek :)

Tetszett a poszt?
 - Nyomj egy lájkot és kövesd a blogot a facebookon!