A Tokaj-hegyaljai borvidéket látogatta meg a Chic egyik szerkesztője, mivel a bicikli mellett a gasztronómiára sem mondhat nemet – bár a borok különösebben nem izgatják (képzelhetitek, így elmenni egy borfesztiválra). De a jó magyar aszú- és desszertborok azért új perspektívákat nyitottak ki előtte (ezen ponton szeretnék hazafias kötelességemnek eleget tenni és közleményben tudatni: 800 forintért senki NE VÁSÁROLJON hipermarketben kapható tokaji aszút, mivel ezzel a méltán világszínvonalú termelők minőségbe fektetett munkáját gyilkolja meg. Nomeg magával is kitol...)
Ennyit akkor a borokról, lássuk a kerékpárt!
Vidéken ugye teljesen más dimenziója van a biciklizésnek, nem kell aktivistának lenni ahhoz, hogy a napi kilométer letekerése a világ legtermészetesebb dolga legyen. Szépen lassan épül az infrastruktúra, a szerencsésebb településeket kerékpárutak köztik össze, dübörög a turizmus (meg a dottó kisvasút, kapatosan daloló borfetisisztával megrakva) egyszóval még egy emberközelibb lépték. A boltok, hivatalok előtt kerékpártárolók (ugyan elsőkerék betámasztósok) a bicikliken pedig tényleg kizárólag vastagabb befőttesgumi lakatok, cukorsparga kábelzárak. De nem is viszik el a bicajt amint elfordul az ember.
Képeket leginkább a senior kategóriából tudunk most szállítani, egyrészt a helyszínen tartózkodó chic-szerkesztő spottolási képességei végett, másrészről tekintsük ezt a kerékpárhasználat kortalanságának bemutatásaként.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
