A Margit- hídon átkelni mostanában nem a legdinamikusabb dolog, ami egy városban megtörténhet. Ki mondaná szuperjó közlekedésnek, hogy egy járdán tömörül a Szigetre tartó futó, két oldal között közlekedő bringás és mindenki más. De ennek a kényszerhelyzetnek van egy másik oldala is. Egy állítólagos baleset miatt lettünk ugyanis leszállítva a bringáról, de ezzel új dimenziók tárultak fel. Pest és Buda közt sétálva (amire sok gyalogos is ráállt a villamos helyett) például csodás cyclechic fotókollekciók tudnak készülni. De gyönyörködhetünk a napkeltében, vagy a hegyek mögötti lebukásában, Európa egyik legszebb folyó menti panorámájában, és persze a szembejövők ellopott pillantásaiban. Amire valljuk be, a Nagykörúton továbbsuhanva már nem lenne időnk.
Fotók: Kimura, én
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
