Tiniként a punk divat akkor érződött igazán közelinek, amikor az első osztálytársam megvette a kockás háromnegyedesét a Headbangerben. Elmetrózott érte Kispestig, és utána egyből megnőtt a májerszint, még ha a punkság annyira volt tőle mint ide Lacháza a sanghaji bicikliutak. A Headbanger már kikopott a módiból, mert jött a rap, a diszkó meg annnyi más, a kockák viszont még ma is élnek és virulnak. Itt van például májerszintben már feljebb elhelyezkedő urunk, igazi lazi, érzi mi az a napsütés egy hét arcon csapkodó szeles eső után. Ott is van a szintén tinikorom irigyelt kedvence a halászsapi - alatta meg a nagy szmájli (a Tisza már a Belga első idején is minimum gyanús volt. A lány pedig még akkor sem adta fel, amikor szakadt: őt két ömlés között sikerült lekapni, pirosnál igazgatva a kapucnit.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
