Sokszor írtunk már Barcelonáról, az ottani közbringarendszer tapasztalatairól és a kinti közlekedésről. Most egy tudományos kutatás vizsgálta az első 5 év tapasztalatait és megállapították, hogy "jelenleg 180 ezren használják rendszeresen, évente 9 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátástól és átlagosan 12 közlekedési eredetű elhalálozástól menti meg a várost a Bicing."
A rendszert több mint 400 kölcsönzési pont, illetve 6-7 ezer kerékpár alkotja. A bérlettel igénybe vehető bringákat jellemzően tömegközlekedési csomópontok közelében lehet letenni vagy felvenni. Ez a barcelonai szisztéma egyik sajátossága: a Bicinget részben az autózás alternatívájának, részben a tömegközlekedési hálózat „ráhordó” funkciójú kiegészítő infrastruktúrájának szánták, és az elképzelést a gyakorlat fényesen visszaigazolja. - írja a Népszabadság cikke.
Utóbbit tökéletesen tapasztaltuk idén nyáron is a Cyclechic blogger konferencián. A dombos városban jellemzően reggel és este kiürülnek a magasabban fekvő állomások, a tengerparton viszont sokszor alig találni dokkolóhelyet. Épp ezért folyton járják a várost a karbantartó és szállító járművek.
A közbringa lényege, hogy felkapjunk egy biciklit és úticélunk vagy tömegközlekedési átszállásunknál letegyük és menjünk tovább. Egyszerű közlekedési eszköz a bicikli, amit segít az ára is: "az éves bérlet 30 euróba kerül, azaz olcsóbb, mint a magyar fővárosban egy hónapnyi BKV-használat. (Igaz, ezen kívül még használatarányos díjat is kell fizetni: az első 30 perc ingyenes, utána félóránként 0,5 euró a tarifa." - derül ki a Nol cikkéből.
Most a Centre for Research in Environmental Epidemiology (CREAL) nevű szervezet készített vizsgálatot a Bicing használatáról. Főbb megállapításaik:
- A rendszer felhasználóinak több mint kétharmada munkába vagy iskolába jár a kölcsönbringával, és az ügyfelek 37 százaléka kombinálja a biciklit a tömegközlekedéssel vagy (ritkábban) az autóval. A megtett utak átlagos hossza 3,29 kilométer. Egy ember egy kerékpárt hétközben átlagosan 14,1, hét végén pedig 17,8 percig használ. A kombinált tarifarendszer éppen azt célozza, hogy a lehető legtöbb kerékpár mindig elérhető állapotban legyen.) Jelenleg 180 ezer bérlet van forgalomban, és ebből legalább 150 ezren rendszeresen használják a rendszert, aminek a kiépítése (részben uniós támogatásból) kevesebbe került, mint egyetlen városi busz beszerzése.
- A tömeges bringázás kétféleképpen is csökkenti a szén-dioxid-termelést: kevesebben járnak autóval, és ritkábbak a közlekedési dugók a városban (e két hatás eredője a 9 ezer tonnás megtakarítás). A közlekedési eredetű halálozások száma is csökkent, méghozzá 24 százalékkal – részben a kisebb autó forgalom következtében (kevesebb a baleset), részben pedig a tisztább levegő miatt (itt a kerékpárosok által beszívott, illetve a kisebb autóhasználat miatt „nem kipufogott” gázok hatásának egyenlegét is mérték).
- Ahogyan a bringázók aránya nőni kezd, úgy lép majd be egy másik hosszú távú előny is: bővülni kezd a naponta rendszeres fizikai aktivitást végzők tábora, és ritkábbá válik a mozgásszegény életmódból adódó többféle népbetegség (az elhízástól a vérnyomásproblémákig). Ezt a hatást Dániában és Hollandiában már sikerült kimutatni
forrás: Hargitai Miklós: Életmentő bringák Barcelonában
Ha tetszett a poszt, szavazz a Hungarian Cycle Chic blogra a Goldenblog Életmód kategóriájában!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
