Sokan nem hiszik, de biciklizni kutyával is lehet. A kutya méretétől és a megtett távolságtól függően különböző utazási formák közül választhatunk.
Amikor gondolkodtam, hogy milyen kutyust válasszak a menhelyről, mindenképp nagyon fontos volt, hogy a mérete bicikli-kosár kompatibilis legyen, így a dalmata nem jöhetett szóba. Az én kis Fáncsim - akivel egy éve együtt élünk -, egyből bele lett dobva a mély vízbe. Örökbe fogadtam, és másnap már a kibélelt kosaramban utazott Óbudáról a XIII. kerületben levő állatorvosunkhoz. Merő véletlen folytán összefutottunk Áronnal, aki épp a Kerékpárosklub egyik videóját készítette a Pozsonyi út sarkán és meg is örökítette ezt az utazást. Másnap Fáncsi volt a sztár a blogon, azóta is imádom ezt a fotót. Már csak azért is, mert ennek a képnek köszönhetően ismertem meg azóta is nagyon jó Barátnőmet, Pannit. Ő az, aki a szuper sufni-tuningolt zöldséges kosárból kialakított hodályban viszi mindenhová Kifli nevű kutyáját.
Vannak azonban más alternatívák is. Amikor például nincs felcsatolva a kosaram, Fáncsi egy szupererős Bagaboo futártáskában utazik. Ne ítéljetek el, szereti! Imád kikukucskálni belőle és végig nyugodtan utazik. Ezen a képen Bazsi jóbarátom kutyája, Elemér illusztrálja milyen is egy táska-kutya.
Azzal viszont bajban voltam, hogyan is tudnék hosszabb távú útnak, például Balaton-kerülésnek nekivágni a kutyusommal, hisz a kosárban maximum fél órát szoktam utaztatni, utána azért csak nem lehet kényelmes.
Ekkor kölcsön bicikli utánfutót kezdtem keresni, de egy mennyei szerencse folytán rábukkantam egy eladó darabra. Látván milyen szép színes és milyen jó állapotban van és milyen őrjítően jutányos árán adták, nem is volt kérdés, hogy megveszem eredeti gazdájától. Így vált Fáncsi a balatoni bicikliút sztárjává.
Vágattam bele habszivacsot, így roppant mód kényelmesen tudott utazni mögöttem. Imádták a szembejövők, még a legmarconább „teljesítmény túrások” is, akik 5.5 óra alatt tekerik körbe a Balcsit is mosolyra fakadtak. Igazából ezt szeretem ebben az egészben a legjobban, hogy Fáncsit bárhova magammal tudom vinni, és még jó kedvre is derítjük a környezetünket! :)
Így a végén szeretnék adni egy jó tanácsot: amíg szoktatjátok a nyugodt üléshez, addig jobbról és balról is kössétek meg a kutyust relatíve rövid pórázzal, nehogy egy cica láttán kedve támadjon kiugrani a kosárból, vagy az utánfutóból. Mivel Fáncsi kosarán nincs külön rács, így egyszer ő is kiugrott, de nem történt baj.
Remélem sokan kedvet kaptatok a kutyás biciklizéshez, viszont arra mindenkit figyelmeztetni szeretnénk, hogy a gyakorlás és a harmonikus kutya- gazda kapcsolat elengedhetetlen az ilyesmihez. Ahhoz, hogy mindketten élvezzétek az utazást és a testmozgást - főleg pórázzal vagy anélkül a bicikli mellett vezetve - nem szabad megspórolni a nyugodt környezetben történő felkészülést.
Még több kosárban, táskában, teherbiciklin szállított, vagy bringa mellett vezetett kutyás képért kattints ide!
Ha tetszett a poszt, nyomj egy lájkot és kövesd a blogot a facebookon!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
